2015. augusztus 10., hétfő

1. Az atvaltozas

( OLVASD EL A PROLOGUST, mielott hozza kezdenel az elso reszhez)
Ne haragudjatok a félig ékezet miatt.
1862. Aprilis 26.
Setalgatas kozben egy eleg aranyosnak tuno ember allta az utamat. 
- Jonapot holgyem. - koszont, majd elmosolyodott.
- Jonapot uram. - valaszoltam 
- Ne haragudjon, hogy igy letamadom, de megkerdezhetem hogy hivjak? Tudja nagyon hasonlit egy szamomra fontos szemelyre akit regen elvesztettem.
- Termeszetesen, a nevem Bianca Salvatore. - mosolyogtam es nyujtottam a kezem. 
- Ah, pompas. - mosolyodott el. - Akkor nem is kell tovabb keresnem. - valtott at  gonosz mosolygasra amitol egy kicsit megijedtem. 
- Teny....- szolaltam meg mire hihetetlen gyorsasaggal a hatam moge ment s a veret kezdte el itatni velem.
- Mi a francot muvel? - szabadultam ki kezei kozul. - Csak segitek. - nyalta meg szajat majd hirtelen kozel jott s elsotetult minden. 
...
Semmire sem emlekszem, hogy mitortent egy ferfi arca van elottem amint becsukom a szemem. Eleg kedves es jokepu ferfi, fogalmam sincs hogy miert, hiszen ferfit oly reg lattam mar.
A foldon fekudve egy asszony zokkentett ki gondolkozasombol. Eszre vettem, hogy veres a ruham es nagyon gyenge vagyok. Mindenhol ver szagot ereztem, mint valami haboru kellos kozepen.
Gondolkozasombol ki zokkentve megszolitottam a not es segitseget kertem. A kezemet nyujtottam a no pedig lehajolt, hogy segitsen felallni. Felalltam es egy kicsit megszedultem.
- Hé, jól van? - kérdezte miközben megfogta karomat.
- Persze. Azt hiszem.. Csak éhes vagyok.
- Ó ne aggódjon van nálam pár pogácsa. - mondta majd kutatni kezdet szatyrában. - Tessék ezt edd meg.
Elfogadtam majd beleharaptam, viszont abba a pillanatba ki is köptem. - Ez undorító. - törölgettem a nyelvem. - Ne haragudjon nem tudom mi van velem. - kezdtem el szédülni. - De nagyon éhes vagyok. - közeledtem a nő felé aki mosolygósból rémülté váltott. Egyre csak közeledtem, szippantottam egy mélyet a levegőből és a vére illatából, majd neki estem nyakának, s a nő szépen lassan a a földre ereszkedett. Fogalmam sem volt mire véljem ezt, de nagyon jó érzés volt, egyből erősebbnek éreztem magam, s elkezdtem futni a végtelenbe, hihetetlen gyorsasággal.






2015. július 23., csütörtök

Prologus

Vampirnaplok kicsit maskepp.
Prologus.
I1856. Oktober 3.
Naplo 1
Anyam sosem tudott engem bekenhagyni. Mindig minden olyan dologra engem ker fel amit o is meg tudna csinalni, de meg is mit kene tennem? Nem mondhatok neki nemet, meg a vegen elkuld engem otthonrol es en nem akarok megvallni a batyaimtol. Apam regen meghalt mar, anyam osszehazasodott egy jo modu fiatalemberrel, akitol mar gyermeke is szuletett. 
Naplo 2 
1857. Februar 5.
Igazan reg irtam mar, tudom jol. Rettenetes dolgok tortentek a csaladunkban. Ugy erzem nem vagyok mar eleg eros elbirni ezt a szenvedest. Nincs mar mi erot adna. Nem reg szuletett feltestverem eltunt majd halottan talaltak ra. A hirek szerint allat tamadas, de en valami sokkal furcsabbra gyanakszom. Mostoha apam igen furcsan viselkedett aznap, de lehet hogy mar csak en latom igy. Igazan sajnalom a testveremet. Nagyon szerettem Kol-t. En mar valamennyire feldolgoztam a tortenteket. Edes Anyam viszont bele betegedett. Nagyon szerettem ot, jo asszony volt. Nagyon hianyzik. De sajnos mar o sem sorolhato az elok koze. Engem elkuldtek egy nevelo otthonba. Itt mindenki nagyon szigoru. A legjobban meg is a testvereim hianyoznak. Mivel itt csak lanyokat nevelnek sajnos nem johettek ide. Valahova sokkal meszebbre kuldtek oket, ami nagyon elszomorit. Lehetseges, hogy sosem latom oket viszont? Beleborzongok a gondolatba, hogy milyen lesz a jovom.
1860. Aprilis 2.
Immar 3 ev eltelt, s en mindennapomat dolgozassal toltom. Iden leszek 16 eves. Rettenetes itt az elet. Mindket testverem kijutott mar ebbol a borzalombol, de meg sem jonnek ertem. Mi lehet a baj? Fel emeszt a kivancsisag es a turelmetlenseg. Latni akarom oket. Hianyoznak.
1862. Aprilis 26. 
Eljott hat A nap. Vegre szabad vagyok es itt hagyom ezt a borzalmat. A mai napon rettento sok erovel es boldogsaggal keltem fel. Reggel 6 orakkor mar elkoszontem mindenkitol es elindultam. Elindultam a vegtelenbe. Par oraja gyalogolhattam mikor egy kedves uriember keveredett az utamba. 
(...) Viszont ami akkor es ezutan tortent mindenki remalma. 
2015.08. 10. 
- Damon? - kerdeztem kicsit hangosabban, s kozben egy nagyon furcsa es szokatlan erzes futott at egesz testemen.